1077-ben Hódító Vilmos adott megbízást az 1097-ben elkészült első fázis, a White Tower megépítésére, mely sokáig királyi rezidenciául szolgált, később aztán állami börtönként (1820-ig). Jó néhány borzasztó eset történt itt, amiről a Triator’s Gate, a bejárattól nem messze álló vasveretes fakapu mesél. „Aki előtt annak idején ez a kapu megnyílt, hogy aztán mögötte be is záródjon, annak az élete a végéhez közeledett. Csupa nyálkás lépcsőfok...” A kivégzéshez vezettek. Akinek ez túl hátborzongató, nézze meg inkább a koronázási ékszereket a Wakefield Tower nevű épületrészben.

 

2. St John’s College

 

A magas akadémiai kitüntetésekhez magas kapun keresztül vezet az út a második legnagyobb cambridge-i College-ban: a St. John’s alapítása 1511-re nyúlik vissza, és a késő gótikus kezdetektől egészen a XIX. századig bővítették. A front felett magasodó kápolna építése 1836-1839 re tehető, de a berendezése és díszei korábbról származnak. Ezenkívül itt található a (véleményem szerint) világ legszebb legyezőboltozata. A College maga is kiérdemelné a város nevét, ugyanis a Cam mindkét partján épült, és épületeit a Bridge of Sighs (Sóhajok hídja) köti össze.

 

3. Westminster Palace

 

Hogy palotáról van szó az jól látható, az pedig nem csak Nagy-Britanniában köztudott, hogy a Westminster városrészben található. Így az épületet a köznyelvben funkciója után egyszerűen csak Parlamentnek (Houses of Parliament) hívják, mivel itt ülésezik a brit törvényhozás mindkét kamarája. A komplexum 1840 és 1888 között épült Charles Barry építész tervei alapján, aki arra is figyelmet fordított, hogy a szemközt lévő gótikus katedrálishoz, a Westminster Abbey-hoz igazítsa építményét.

 

4. Igazságügyi Palota, Temple negyed

 

A Fleet Street (a londoni sajtóút) és a Tempze-parti Embankment között terül el a kissé kusza, viszont annál elbűvölőbb épületekből, terekből és parkokból álló komplexum a Temple, a város igazságügyi negyede. Nevét a Templomos rendről kapta, aminek a XII-XIII. században itt volt a központja és már a középkorban jogászhallgatók és egyetemi tanárok népesítették be a környéket. Szinte az összes építészeti stílus képviselteti magát a neogótikussal bezárólag, de elsősorban a XVI-XVIII. századi ízlés dominál. A tornyokkal gazdagon díszített paloták tökéletesen tükrözik az angol jogrendszert: a külsőség a fontos...

 

5. Queen’s Cottage

 

A Temze déli partján, London délnyugati részén van egy park, ami önmagában még nem érdemelne említést, hiszen a fővárosban rengeteg zöld terület van. De a Kew Gardens 45 000 növény termőhelyeként és ötmillió szárított növényből álló gyűjteményének köszönhetően egészen különlegesnek számít. A 120 hektáros park ráadásul néhány figyelemre méltó építménynek is otthont ad, többek közt, Charlotte királyné 1770-es években épült nyaralójának. A kis palota természetes erdőségben áll, egyik kedvenc tartózkodási helye volt Viktória királynőnek. Ő csatolta a Kew Gardenshez 1897-ben.

 

6. Royal Pavilion

 

Az ezeregy éjszaka meséi Angliában... A későbbi IV. György király építtette a dél-angliai fürdőváros, Brighton területén a kupolás keleties-indiai stílusú palotát. Itt szándékozott szeretőit boldogítani.. Vagyis inkább magát boldogíttatni a szeretőivel :). Ez a mesébe illő épület John Nash irányítása alatt épült, meglehetősen nagy költségek árán. Annak ellenére, hogy nem is volt rá szükség egészen fényűzőre sikeredett...