Na igen, én a naplóírás kapcsán tényleg nem ilyen 'lefotózom magam és felrakom a netre' dolgora gondoltam, abból azért már valamelyest kinőttem :) Najó, azért mondom, hogy valamelyest, mert azért még nekem is az a szórakozásom, hogy nap mint nap ezt-azt posztolgatok a facebookra:) Viszont mindjárt akkor átmegyek egy kicsit olyan naplósba, legalábbis olyan témáról fogok írni, ami most engem foglalkoztat. Ez pedig nem más, mint a Couch Surfing. Hirtelen azon gondolkodom, hogy hol is hallottam erről először, de szerintem csak úgy sikerült rátalálnom a neten. Ami engem illet, imádok utazni. Épp most olvasok egy Osho könyvet, aminek az a címe, hogy Kreativitás. Ebben volt egy olyan mondat, vagyis több is, ami felkeltette az érdeklődésemet. Arról van szó, hogy vannak olyan típusú emberek, akik 'teremtők', azaz kreatívak. Viszont ezek az emberek nem illenek bele az előre kitalált sémákba, és ezért némiképp outsider-nek ismondhatjuk őket. Vagyis nem úgy írom, mint kívülálló, mert egyre jobban érzem én is ilyennek magamat. Az a vicces - vagyis lehet ez  nem annyira, de tény-, hogy pont azt írják a könyvben, hogy az ilyen típusú emberek szenvednek a főiskolán, vagy egyetemen, mert nagyon sok információval tömik a fejüket, és így azt érzik el van nyomva a kreatív énjük. Én meg tényleg pont ezt éreztem, ezért is van nálam most 'bizonytalan ideig szüneteltetve' a jogi egyetem. Persze megint sikerült elkalandoznom az erdeti témámtól. A Couch Surfing-től. Szóval mivel most csak arra gyúrok, hogy a kreatív énemet minél jobban kiteljesítsem, ezért akár azt is megtehetném, hogy egy kicsit világot látok. Ja, nem szeretnék ilyen fennkölten vagy bonyolultan fogalmazni, egyszerűen arról van szó, hogy még idén szeretném megcsinálni ezt a Gossip Sisters oldalt rendesen. Mármint nem ilyen blog.hu oldal lenne, hanem rendes portál, rendes domainnel, és beregisztrálási lehetőséggel. Igazából hiszek benne, hogy működni fog, annak ellenére, hogy sokan körülöttem épp ennek az ellenkezőjéről próbálnak meggyőzni. Hála az előbb említett könyvnek most azért örülök, mert ahogy Osho is mondja, ha az ember, vmi átlag felettit, újat szeretne alkotni, akkor kézenfekvő, hogy bolondnak fogják nézni. Már azért is, mert pl. én is járhatnék suliba, vizsgázhatnék, vagy épp dolgozhatnék napi 8 órában. Mivel ez az elfogadott. Én meg nem ilyen vagyok, ez van. Najó, ezt még muszáj volt leírnom, hisz talán érdekel is valakit:)

Nna,a Couch Surfing-nek tehát az a lényege, hogy beregisztrálsz erre az oldalra. Vegyük azt, hogy szívesen fogadsz pár napra külföldieket. Akkor beírod azt, hogy van egy couch-od, azaz kanapéd számukra. Ugyanúgy viszont, ha Te szeretnél utazni bárhova a világba, akkor beírod a keresőbe a város nevét...plusz persze kiegészítheted a keresést, hogy ha mondjuk lány vagy és csak lányokat adjon ki a találati listában. Most magamból indultam ki, hogy ezt csinálnám. Igazából ez a kalandvágy már nagyon régóta bennem van, hogy szeretnék egy ideig kötöttségek nélkül csak úgy utazgatni. A nyelv tudásom megvan hozzá, azzal nem lenne gond. A pénz már egy másik kérdés, de ha pl bejönne ez a honlapos dolog, akkor azt is simán el tudom képzelni, hogy egy ideig utazásra költöm a pénzemet. Ja igen azért, mert most nem érzem azt, hogy le tudnám kötni magamat valaki mellett. Jó ez azért nem teljesen igaz. Ezt úgy fogalmaznám meg, hogy hozzám olyan pasi való, aki stabilan mellettem van, de ugyanakkor mobil. Azaz nem köti őt mondjuk a munkája Mo-ra, hanem tudna velem utazgatni. Majd beszámolok róla, ha találtam ilyen embert, és velem is marad :)

Igazából eszembe jutott, hogy ki kéne próbálnom ezt a CS dolgot. Már egyik barátnőmnek javasoltam, hogy mondjuk járjuk be Európát miután végzett a vizsgáival. Na amúgy már csak ez a mondat, hogy 'járjuk be Európát', lehet, hogy ez van, akinek durva. Érdekes, nekem nem, de tudom, hogy ezért a lazaságomért inkább hülyének szoktak nézni:) Amúgy nem tudom ki látta az Egek ura- Up in the air, George Clooney filmet. Abban van, hogy a főszereplő mindig csak egy kis bőrönddel közlekedik, ez az élete. Persze pont a film egyik mondanivalója, hogy az élet így nem jó, mert üres, de én meg úgy vagyok vele, hogy nekem tetszik, mert én mondjuk nem 20 évig szeretnék így élni. Viszont arra rá kellett jönnöm, hogy szépen lassan olyan életet alakítottam ki magamnak, hogy megszüntessek minden kötöttséget, és bármikor útra tudjak kelni. A baj az, hogy még nincs meg hozzá a bátorságom. Előbb vagy utóbb azért szerintem lesz. Erről jut eszembe az egyik kedvenc mondásom: "Megállíthatatlan lennék, csak kezdenék már neki." Nna, igen, valahogy én is így vagyok vele...:)