Mire gondolunk legtöbben mikor ezt a szót meghalljuk?

Arra a fajta kapcsolatra, amiről a lányregények írnak, és amelyeken sokan felnövünk, és meseszerű álmokat szövünk a jövőnkről, ami nem létezik. Illetve az csak az álmainkban, vágyainkban létezik.

A szerelem persze csodálatos dolog. Ki nem szereti azt a rengeteg pillangót a gyomrába, a remegő hangot, az izzadó tenyeret, és azt a mérhetetlen izgalmat amikor imádottunk közelében vagyunk...

De hiába...

Ha kiválasztottunk a miénk lesz, és kapcsolatunk sínen van, akkor is biztosan követünk el olyan hibákat, amelyek sokszor orvosolhatatlan problémát szülnek.

Mindez elkerülhető lenne, ha időben feltennénk magunknak a kérdést: Miért várjuk meg, hogy komoly válság alakuljon ki?

Persze mindig vannak olyan hibák amit sokadszorra is elkövetünk. Folyt. köv. a következő bejegyzésemben.:)

Ha bármi kérdésetek van, írjatok, szívesen válaszolok!